Választókerület


MÉRK

MÉRK

Polgármester: Filep Gusztáv (független)

Weboldal: https://merk.hu/

Képviselő-testület összetétele: 6 fő (4 fő független, 2 fő Fidesz-KDNP)

Lakosság

2191

Terület

25.08 km 2

Vállalatok

25

  1. HÍRES EMBER:

Bárd (Leber) János (1908–1982), r. k. püspök, teológus, filozófus (Hartmann-kutató). Haláláig internálva volt.

Szives (Schmiedt) Béla (1901. március 6.) római katolikus egyházi író

Fodor István Széchenyi-díjas villamosmérnök

Véber István (1980. december 8.) meteorológus.

Kathy Merk született Szolomájer Katalin írónő (1950-2018)

 

  1. LÁTNIVALÓ:

Római katolikus templom – 1882 és 1884 között épült Szent Péter és Pál tiszteletére épült, eklektikus stílusban. Az 1839-es nagy tűzvészben leégett templomot 1882-1884 között építették újjá. Oltárképét 1890-ben Lotz Károly festette.

Református templom – 1899-1914 között épült a tűzvészben elpusztult templom helyébe, eklektikus stílusban.

Görögkatolikus kápolna. Második világháborús emlékmű.

Cifracsűrök – a sváb hagyományokat tükröző népi építészet szerint épültek.

Málenkij robotra elhurcoltak emlékműve és szobra

  1. VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA A TELEPÜLÉSEN: 25
  2. 2017 ÓTA MEGVALÓSULT PÁLYÁZATOK, BERUHÁZÁSOK:

- TOP-4.1.1-15-SB1 - Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Mérken

59 998 657 Ft.                        2017.05.09

- TOP-1.1.3-15-SB1 - Helyi gazdaságfejlesztés Új piac kialakítása Mérken

77 826 100 Ft.                       2016.12.20

TOP-2.1.3-15-SB1 - Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések Belvízelvezetés Mérk nagyközségben

139 883 500 Ft.                      2017.06.30

- MFP Görögkatolikus egyh., egyházi közösségi tér kialakítása

10 999 999

- MFP Önkormányzat, út felújítás

17 378 125

- MFP Önkormányzat, óvodai játszóudvar és közterületi játszótér

4 652 762

- MFP Egyházi temetők infrastrukturális fejlesztése, Római Katolikus egyház

4 999 786

- MFP Egyházi temetők infrastrukturális fejlesztése, Református egyház

4 999 244

 

- MFP Önkormányzat, temető fejlesztés

4 999 014

 

- MFP Római kat. Egyház, egyházi tulajdonú temető fejlesztése

 4 999 884

 

- MFP Római kat. Egyház, egyházi közösségi terek fejlesztése

14 924 573

 

- MFP Önkormányzat, faluházak fejlesztése

 

  1. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA:

 

Mérk nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban, a megye keleti-délkeleti részén, a Nyírség szélén fekszik, a Kraszna folyó mentén, és közvetlenül az Ecsedi-láp egykori területe mellett.

A környező települések közül Vállaj 1,5, Tiborszállás 5, Fábiánháza 7,5, Nagyecsed pedig 10,5 kilométer távolságra található. A közvetlenül szomszédos települések, településrészek a határ magyar oldalán: észak felől Tiborszállás, kelet felől Ágerdőmajor, dél felől Vállaj, nyugat felől Terem, északnyugat felől pedig Fábiánháza. Határszéle északkeleten, egy rövid, körülbelül egy kilométeres szakaszon egybeesik a magyar-román államhatárral; a legközelebbi település a határ túloldalán Börvely (Berveni). A legközelebbi nagyobb város a 13 kilométerre délkeletre fekvő Nagykároly (Carei). Legfontosabb megközelítési útvonala a Mátészalkától Vállajig húzódó 4918-as út, mely végighúzódik a központján. Nyírbátor felől a 4915-ös úton, Nagyecsed felől a 4922-es úton közelíthető meg; Tiborszállással a 49 138-as számú mellékút köti össze. A hazai vasútvonalak közül a települést a Mátészalka–Nagykároly-vasútvonal érinti, melynek azonban itt nincs megállási pontja, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Tiborszállás vasútállomás kínálja, mintegy 5 kilométerre északkeletre.

A falu telepítésének kora és körülményei ismeretlenek. Kialakulásakor a Gutkeled nemzetségbeliek földjébe ékelt magában álló falu volt.

Mérk neve az oklevelekben 1297-ben tűnik fel, Miklós birtokaként: p. Nicolai Merk, in C-u de Zathmar.

1298-ban Ákos nembeli István országbíró a falut leányának Anychnak, a Borsa nemzetség-beli Beke feleségének engedi át.

1318-ban Károly Róbert király az Ákos nembeli Ernye hűtlen unokáitól elveszi, és a Gutkeled nemzetség-beli Báthori Bereck fiának, Jánosnak adományozza. Ettől kezdve a Báthoriak Ecsedi uradalmához tartozott.

Borovszky szerint azonban 1391-ben még a Szántai Petőfieké volt, akiktől leányágon a Kállaiak örökölték, és a Báthoriak csak 1418-ban kaptak rá királyi adományt.

A XVII. században Bethlen, majd Rákóczi birtok volt.

1746-ban gróf Károlyi Ferenc szerezte meg, s még az övé volt a XX. század első évtizedeiben is. (Ébele G.: Ecsedi uradalom) Mérk sorsa hasonlóan alakult a korabeli Szatmár vm. környező településeihez: a török- és a Habsburg-ellenes felszabadító háborúk pusztításai, az 1717. évi tatárbetörés, a járványok, például az 1719. évi nagy pestisjárvány, ínség a község lakosságát is sújtotta.

1839-ben a faluban pusztító nagy tűzvészben az egész falu, s mindhárom temploma is leégett.

A sok megpróbáltatás a falu lakosságát is megtizedelte.

A községben az első sváb telepesek 1773-ban jelentek meg, akik a szomszédos községből és Németországból érkeztek (Borovszky i.h., Vonház 123).

A falu betelepítéséről Pesty Frigyes leírásából van adatunk, 1864-ből: a települést háromhatod részben római katolikus , a környékbeli sváb falvakból 1770 körül idetelepült, ma magyarul beszélő svábok, kéthatodrészben a közeli elpusztult Szent Márton helységből részben Mérkre, részben a szomszédos Fábiánházárara költözött helvét református magyarok, egyhatodrészben pedig szintén magyar ajkú görögkatolikusok lakják, kik első lakosai voltak Mérknek.

Gróf Károlyi Sándor szerzi meg Mérket, ahol akkor még csupán néhány lakóház állott. A gróf a faluba letelepedőknek ingyen lakást és földet és 10 év mentességet ajánlott fel.

A község az utóbbi években, évtizedekben sokat fejlődött, több középület és új lakóház, kisebb üzem is található itt.

1950 és 1955 között Mérk Vállajjal egyesült Mérkvállaj néven, a vállajiak kérésére azonban az egyesítés megszűnt, és egyidejűleg Mérk határából önálló községgé alakult Tiborszállás.

 

 

  1. VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK

 

Mérk – Országgyűlési választások 2014

Névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 1727

Szavazóként megjelent választópolgárok száma: 922

Részvételi arány: 53,39 %

 

Dr. Simon Miklós (Fidesz-KDNP) szavazatok száma (db): 629

Dr. Kiss Sándor (Jobbik) szavazatok száma (db): 157

Dr. Helemeczy László (MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP) szavazatok száma (db): 103

 

Mérk – Népszavazás 2016

Névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 1709

Szavazóként megjelent választópolgárok száma: 743

Részvételi arány: 43,48%

 

nem szavazatok száma (db): 717 (98,62%)

igen szavazatok száma (db): 10 (1,38%)

 

Mérk – Országgyűlési választások 2018

Névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 1648

Szavazóként megjelent választópolgárok száma: 1009

Részvételi arány: 61,23 %

 

Dr. Simon Miklós (Fidesz-KDNP) szavazatok száma (db): 705 (70,78%)

Kész Géza (Jobbik) szavazatok száma (db): 172 (17,27%)

Dr. Veres János (MSZP) szavazatok száma (db): 101 (10,14%)

 

Mérk – Európai Parlamenti Választások 2019

Névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 1682

Szavazóként megjelent választópolgárok száma: 630

Részvételi arány: 37,46 %

 

Fidesz-KDNP szavazatok száma (db): 489 (79,17%)

JOBBIK szavazatok száma (db): 52 (8,27%)

DK szavazatok száma (db): 34 (5,41%)

MSZP-Párbeszéd szavazatok száma (db): 17 (2,70%)

Momentum szavazatok száma (db): 9 (1,43%)

Mi Hazánk szavazatok száma (db): 7 (1,11%)

LMP szavazatok száma (db): 5 (0,79%)  

Kétfarkú Kutyapárt szavazatok száma (db): 4 (0,64%)

Munkáspárt szavazatok száma (db): 3 (0,48%)

 

Dr. Simon Miklós

Dr. Simon Miklós

országgyűlési képviselő

Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. sz. választókerületi elnök

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Rólam

„Akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének - nem derék ember.”